Nemzeti Parkjaink

Views:
 
Category: Entertainment
     
 

Presentation Description

No description available.

Comments

By: matyi93 (55 month(s) ago)

few

Presentation Transcript

Slide 1: 

Nemzeti Parkjaink

Slide 3: 

Korunk a bonyolult számítógépek, a rohamosan növekvő városok, az űr meghódításának a korszaka, amely száguldó tempóval nagyon kevés időt ad az elmélyült szemlélődésre. Igaz, az általuk kialakított mesterséges környezet, a betondzsungelek világa nem is nem is nagyon ösztönöz erre, A zaj, a füstös levegő, a sivár környezet mindennapjaink részévé vált. Lassan már észre sem vesszük, hogy körülöttünk másféle világ is létezik, amely csendet, pihenést. szépséget kínál. És ez századunk rossz irányba változó környezetének szenvedő alanya, a természet. Jó ideig elfeledkeztünk róla, hagytuk, hogy egyedül vívja utóvédharcát az ipari civilizáció ellen. Akkor, amikor lassan, szinte észrevétlenül állfajok sokasága pusztul ki Földünkről, hegyeket hordott el, folyókat tett élettelenné az ember. Hol van mát Közép-Afrika száz évvel ezelőtti vadbősége, hol vannak az amerikai préri bölénycsordái? A legtöbb helyen csak hírmondó maradt belőlük. A védelem néhol szerencsére még időben érkezett, hogy – mint szigeteket a környező ipari világ robbanásban – megőrizzen valamit a magas hegységek sziklaalakzataiból, erdőiből, a trópusok, a mérsékelt öv, sőt a sarkvidék, a tengerek élővilágából.

Slide 4: 

Kiskunsági Nemzeti Park

Slide 5: 

A Duna és a Tisza folyók között terül el 76.000 hektáron, 1975-ben alapították. Az UNESCO Ember és Bioszféra programja keretében kétharmadát 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánították. A nemzeti park vizes élőhelyeit a ramsari egyezmény kiemelten védi. A park kilenc különálló egységből áll. A felső-kiskunsági puszta az Alföld második legnagyobb szikes pusztája, a növényzetét sótűrő, sókedvelő fajok alkotják. A fülöpházi buckavidék ma is „mozog“, a futóhomokot az uralkodó szelek északnyugat-délkeleti irányba rendezik. A park legnagyobb és legváltozatosabb része Bocsa-Bugac buckavilága és pusztái. Egymást váltják itt homoki erdők, homok- és szikes puszták, buckavonulatok, szikes tavak, mocsarak, láprétek, lápok és kaszálók. Különösen nagy értéket képvisel az ősborókás (boróka – Juniperus communis). A nemzeti park növény- és állatvilága egyaránt gazdag, ősi magyar háziállatfajták rezervátumának ad otthont, és itt található Magyarország első nemzeti parki múzeuma is. A nemzeti park fontos funkciója az évszázadok alatt kialakult tanyasi életforma és a hagyományos gazdálkodási módszerek fenntartása, a paraszti kultúrához kötődő tárgyi emlékek megőrzése és bemutatása. Duna, Tisza árhullámai járta területeket, láperdők a pusztai szelekben vándorló homokbuckák, végeláthatatlannak tetsző szikes legelők, ahol birkanyájak, hatalmas tülkű rideg marhák tépték, taposták a sovány fövet. A tavaszi virágpompa, a nyárhétköznapi forróságtól elsárgult növényzet, a csikorgóan hideg, hófúvásos keménytél, kemény élet a csikósok pásztoremberek gulyások szegénylegények sajátos rideg világa Ez volt valaha a Kiskunság, amelyet Petőfi olyannyira szeretett.

Slide 6: 

Lápos területek Füves legelők A kunsági sivatag Megmaradt kultúra

Slide 7: 

Hortobágyi Nemzet Park

Slide 8: 

Ha a természet megőrzendő szigeteiről esik szó, világviszonylatban is előkelő helyen áll a Hortobágy és a hozzá simuló területek lánca. A tágas térség, ahol a szikes puszták sztyeppek ,az ősi erdőmaradványok, a tavacskák a mocsarak, a Tisza mentén húzódó galéria erdők még megmaradtak, békés élőhelyet, kínálnak növényeknek és állatoknak egyaránt. A városi ember számára szinte elképzelhetetlen távlatok, legelésző gulyák, a ménes, a pusztai naplemente, ez mind a Hortobágy. Itt még megfér egymás mellett ősi életforma és modern mezőgazdaság néhány előőrse. A figyelmeztető jelek azonban sokasodnak. Az 52 000 hektáros Hortobágyi Nemzeti Parkot sem kerüli el a kívülről jött káros hatások. A gazdálkodás és természetvédelem harmóniája fölbomlóban van, és ennek hátrányait nemcsak a puszta hanem a mindenáron változtatni akaró ember is viselni fogja.

Slide 10: 

Bükki Nemzeti Park

Slide 11: 

Most, majdnem 30 éve, 1976 decemberében kapott védelmet az Északi- középhegység legváltozatosabb tagja a Bükk. Természetesen nem az egész hegység, hanem annak a legértékesebb részét, elsősorban a Bükk- fennsíkot magába foglaló 307 km2. A Bükk, a Sajó, az Eger és a Bán patak völgye által körülzárt 1400km2 kiterjedésű középhegység, amelyerdeivel, óriás fennsíkjaival, az ennek peremén emelkedő meredek ,,kövek”-kel, a karsztfelszínben kialakult barlangjaival, a víznyelőkkel, állandó és időszakos tiszta vizű karsztforrásaival, a történelmi és ipartörténeti emlékeivel hegyvidéki tájaink közül az egyik legérdekesebb, természeti értékekben a leggazdagabb. A legérdekesebb része tehát méltán lett nemzeti park, de az utolsó pillanatban. A Bükk Miskolc, Kazincbarcika, Ózd ipartelepei szorításában szigetenként maradt fönn. Veszélyezettsége évről évre növekszik, és ezért nemcsak az ipar a felelős. Amióta az autóút Gyöngyösig tartó szakasza megépült a Bükk lassan a főváros második idegenforgalmi célpontjává vált, különösen élen. Ez akár örvendetes is lehetne, ha a megnövekedtet érdeklődést a szálláshelyek, az ellátás fejlesztése követte volna, úgy hogy a természetvédelem követelményei se szenvedjenek csorbát.

Balaton- Felvidéki Nemzeti park : 

Balaton- Felvidéki Nemzeti park

Slide 14: 

Nyugat-Magyarország közepén fekszik az 57.000 hektáros, 1997-ben alapított nemzeti park. Az idegenforgalom egyik legvonzóbb területe, ahol Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton is található. Az idelátogató vendégeket kultúrtörténeti és természeti értékek sokasága fogadja. A nemzeti park egyik legértékesebb része a Kis-Balaton, amelynek lápvilágában közel 250 madárfaj egyedei fordulnak elő. Ezek közül legalább tucatnyi megtalálható a Vörös Könyvben. A Tapolcai-medence jellemzői a vulkáni kúpok, a tanúhegyek, amelyek lábait szőlőültetvények övezik. A szinte csupasz sziklákon élő növények közül a Szent György-hegy mediterrán páfránya és a hazánkban csak itt fellelhető cseling (Notholaena marantae) a legnevezetesebb. A Balatonfüred környéki alacsony hegyvidék jellegzetesen mediterrán-szubmediterrán. A parkban néhány községnek még a belterülete is fokozott védelem alatt áll. Ezek közé tartozik Salföld. A Kányavári-szigeten madármegfigyelő torony, Kápolna-pusztán bivalyrezervátum várja az érdeklődőket.

Aggteleki Nemzeti Park : 

Aggteleki Nemzeti Park 20.000 hektáron terül el Északkelet-Magyarországon az 1985-ben létesített nemzeti park. A térség legfontosabb vonzerejét az Aggteleki- és a Szlovák-Karszt barlangjai jelentik. Mindkét rész nemzetközi védettséget élvez 1979-től, amikor az UNESCO Ember és Bioszféra programjának keretében bioszféra rezervátummá minősítették. A barlangrendszer 1995-ben lett a világörökség része. A barlangok legnagyobb része nyitva áll a turisták előtt, felejthetetlen látványt nyújtanak a cseppkövek. Az impozáns méretű földalatti termekben légúti betegségeket gyógyítanak, és a kiváló akusztika koncertek rendezését is lehetővé teszi.

Slide 18: 

Duna-Dráva Nemzeti Park

Slide 19: 

A 49.500 hektáros nemzeti park Dél-Magyarországon található, 1996-ban alapították. Ez a terület a dél-dunántúli dombságot keretező Duna és Dráva folyók egyes szakaszait és a folyók hordalékával feltöltött síkságokat foglalja magában. A folyamszabályozások előtti nagy kiterjedésű lápvilág mára korábbi területének a töredékére zsugorodott. A nemzeti park nem összefüggő, hanem mozaikszerűen elhelyezkedő területekből áll. Ezek közül a legismertebb a kiváló vadállománnyal rendelkező Gemenc, továbbá Béda-Karapancsa, amely a Duna alsó szakaszának mocsárrétjeire, legelőire és ártereire terjed ki. Itt él Magyarországon a legtöbb rétisas. A Dráva halban gazdag folyó, egyes ritka fajoknak egyedül itt van az utolsó ívóhelye. A madarak közül csupán itt fészkel a fokozottan védett kis csér .Híres terület még a barcsi borókás vidéke, ahol két egyedül itt honos növény is elő fordul: a királyharaszt és a rejtőke.

Slide 20: 

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Slide 21: 

Észak-Magyarországon 1997-ben hozták létre 63.000 hektáron ezt a védett természeti területet, amelynek legfőbb látványossága a Dunakanyar. Sajátosságát a teraszos folyóvölgyek, a síkság és hegyek találkozása, s az ebből fakadó rendkívül sokszínű természeti környezet adják. A területén húzódik a kopár, meredek oldalú, barlangokban gazdag Pilis, a középkori váráról híres Visegrádi-hegység és a látványos sziklapiramisokban bővelkedő Börzsöny. Ez utóbbi hegységben fordul elő a magyarországi madárállomány 60 százaléka. A nemzeti park területén számos római kori és középkori kultúrtörténeti emlék várja a látogatókat.

Slide 23: 

Fertő-Hanság Nemzeti Park

Slide 24: 

Magyarország észak-nyugati részén 23.600 hektáron 1994-ben alapították ezt a nemzeti parkot. Az osztrák-magyar határon fekvő, sekély, szikesedő, náddal szegélyezett Fertő tó európai jelentőségű vadvíz. A védett és ritka növényfajok mellett számos veszélyeztetett kétéltű és hüllőfaj fordul itt elő. Vízimadár- állománya gazdag. A tó környéki puszták ősi magyar haszonállat fajtáknak – szürke marha, rackajuh – és bivalygulyáknak adnak otthont. A parton épült a Madárvárta ornitológiai állomás és oktatóközpont fontos szerepet játszik a fiatalok környezet- és természetvédelmi nevelésében. A Fertő tóval egykor összefüggő hatalmas lápterület nagyobb része az emberi beavatkozások – lecsapolás, tőzegbányászat – következtében mára kultúrtájjá szelídült, élővilágának jellegzetes fajait és magát az egyedülálló tájat azonban sikerült megőrizni. A nemzeti park egyik célja az egykori mocsárvidék néprajzi emlékeinek megőrzése. A lápszigetek rétjein még a XX. század első felében is állatokat legeltettek, a halászok, csíkászok, pákászok és rákászok fűzfavesszőkből varsát és kosarakat fontak, gyékényből és sásból papucsot, falvédőt és táskát készítettek, s így biztosított számukra megélhetést a lápvidék.

Slide 26: 

Körös-Maros Nemzeti Park Délkelet-Magyarországon 1997-ben alapították az 51.000 hektáros nemzeti parkot. 13 területe közül feltétlenül megemlítendő a túzok populációjáról – Európa legnagyobb testű szárazföldi madara – híres Dévaványa-ecsegi puszta, a korai emberi települések emlékeit őrző Mágor-puszta, valamint a kígyósi szikes puszta. Az európai madárvonulásban elfoglalt egyedülálló helye miatt kitüntetett figyelem illeti a kardoskúti Fehér-tót. A rendkívül gazdag vizes élőhely a Maros folyó mellékágából jött létre és természetesen rá is vonatkozik a ramsari egyezmény. A vidék már 7000 évvel ezelőtt is lakott volt, a „kunhalmok“, a monostorok és a kolostorok viszont már a középkorból valók.

Slide 28: 

Őrségi Nemzeti Park A délnyugat-magyarországi 44. 000 hektáros nemzeti parkot 2002-ben alapították. Dombok és patakok vájta völgyek, lomb- és fenyőerdők, üde zöld kaszálók, jégkorszaki maradvány növényeket őrző lápréteg, kristálytiszta vizű források és patakok, csend és friss levegő, változatlan formában megőrzött népi hagyományok és szokások, az önellátó paraszti gazdálkodás termékei vonzzák ide a látogatókat. Itt található Magyarország legcsapadékosabb területe, az éves csapadékmennyiség 700–950 mm között mozog. A vidék éghajlata kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes szubalpin jellegű.

authorStream Live Help