Yellowstone Nemzeti Park

Yellowstone Nemzeti Park történelme és létrehozása: 

Yellowstone Nemzeti Park történelme és létrehozása Madison-folyó

Történelme: 

Történelme A terület emberi történelme legalább 11 ezer évvel ezelőtt kezdődött, amikor amerikai bennszülöttek kezdtek vadászni és halászni a Yellowstone régióban. A Clovis kultúra paleo-indiánjai obszidiánból készítettek vágóeszközöket és fegyvereket, és ezekből jelentős mennyiség maradt fenn. Yellowstone-i obszidiánból készült nyílhegyeket még a Mississippi-völgyben is találtak, ami azt jelzi, hogy a terület törzsei kereskedelmet folytattak a távolabbi törzsekkel.

Midway gejzír: 

Midway gejzír

Slide4: 

1806-ban John Colter elhagyta társait és szőrme trapperek egy csoportjához csatlakozott. Miután 1807-ben a trapperektől is elszakadt, az év telén Colter áthaladt a későbbi park egy részén és legalább egy geotermális területet fedezett fel Tower Falls közelében, a Yellowstone északkeleti részén.

Slide5: 

1809-ben beszámolt egy „pokolbéli kénes és tüzes” helyről. Mindenki azt gondolta, hogy ezt a helyet – amelyet ezután Colter pokla néven emlegettek, csak kitalálta. A következő negyven évben a Sziklás-hegység „hegyi emberei” és trapperek több alkalommal számoltak be forrásban lévő sárról, gőzölgő folyókról, megkövesedett fákról és állatokról, de mindezt a közvélemény legendáknak tekintette.

Nagy Fountain Gejzír: 

Nagy Fountain Gejzír

Slide7: 

Egy 1856-os kutatóutat követően a hegyi ember, Jim Bridger azt beszélte el, hogy forró forrásokat, fellövellő vizet, üvegből való hegyet és sárga sziklákat látott, de ez a beszámoló sem ért el nagy hatást, mivel Bridgert meseszövőként ismerték. A története mégis felkeltette F.V. Hayden felfedező és geológus érdeklődését, aki 1859-ben W.F. Raynoldsszal kutatásba kezdett a Felső-Missouri régióban. A Black Hills környékének átkutatása után (a mai Dél-Dakota államban) a Yellowstone közelébe jutottak, de a nagy havazás visszafordulásra kényszerítette őket.

Slide8: 

A Yellowstone-t meglátogató első igazi kutatócsoport a Folsom-expedíció volt 1869-ben, amely a Yellowstone-tóig követte a Yellowstone folyót és naplót vezetett felfedezéseiről. Az általuk szerzett információktól buzdítva montanaiak egy csoportja szervezett a következő évben expedíciót, amelyet a montanai főfelmérő, Nathaniel P. Langford vezetett (aki később „Nemzeti Park Langford” néven vált ismertté). Az expedíció körülbelül egy hónapot töltött a területen, biológiai gyűjtést végzett és érdeklődésre számot tartó helyek után kutatott.

Slide9: 

Az expedíció tagja, a montanai író és jogász Cornelius Hedges javasolta először, hogy a területnek nemzeti parki védettséget kellene kapnia (bár valószínűleg nem a Nemzeti Park hegy előtt és nem 1870-ben, ahogy Langford később állította). Hedges 1870-ben és 1871-ben több cikket írt megfigyeléseit részletezve a Helena Herald című újságba, és emlékeztetett Thomas Francis Meagher ügyvivő területi kormányzó 1865 októberi szavairól arról, hogy a terület legyen védett.

Yellowstone-tó: 

Yellowstone-tó

A park létrehozása : 

A park létrehozása 1871-ben, 11 évvel első expedíciójának kudarca után, F.V. Haydennek sikerült újabb kutatóutat szerveznie a régióba, ezúttal állami támogatással és nagyobb kísérettel. Átfogó jelentést készített a Yellowstone-ról, amelyet William Henry Jackson nagyméretű fotográfiái és Thomas Moran festményei illusztráltak. A jelentés hozzájárult, hogy a az amerikai Kongresszus 1872. március 1-jén kivonta a régiót az elárverezendő területek közül és Ulysses S. Grant aláírta a Yellowstone Nemzeti Parkot létrehozó törvényt.

Slide12: 

Az 1880-as évek elején a Northern Pacific Railway (Észak Csendes-óceáni Vasút) társaság állomást épített a park északi bejáratához, így 1883-ban már ötezren látogatták meg Yellowstone-t. A korabeli parkturisták rossz utakat és nagyon szűkkörű szolgáltatásokat találtak. A park területére lovon vagy négylovas kocsin (stagecoach) látogattak.

Slide13: 

A vadorzás és a természetpusztítás addig folytatódott szinte háborítatlanul, amíg 1886-ban az amerikai hadsereg megépítette a Sheridan Tábort a Mamut Hőforrás (Mammoth Hot Springs) közelében. A következő 22 évben a tábort állandó erőddé építették ki. Így már rendelkezésre állt a park megvédéséhez szükséges munkaerő és pénz, és a hadsereg kiépítette saját gyakorlatát, amely biztosította a park látogathatóságát, ugyanakkor megóvta a park élővilágát és természeti szépségeit..

Mamut hőforrás: 

Mamut hőforrás

Slide15: 

Az 1950-es évekre meredeken felszökött a látogatók száma a legtöbb nemzeti parkban. Elindult a „Mission 66” program, amelynek keretében 1966-ra a korábban épített fatörzs épületek helyett keretes struktúrájú házakat, illetve betonból készült látogatóközpontokat építettek. Az 1980-as évek végétől azonban ismét a hagyományosabb építkezési mód felé fordultak.

Slide16: 

1959-ben nagy földrengés volt, amely a park északi szomszédságában létrehozta a Quake-tavat („Földrengés-tó”), a parkban megrongálta az utakat és létesítményeket és hatással volt a gejzírek és forróvizes források működésére is. Az 1988-as yellowstone-i tűz a park történetének legnagyobb erdőtüze volt. A tüzek mintegy 3212 km2-t, a park területének 36%-át érintették és a tűzvédelmi előírások felülvizsgálatához vezettek. Volt olyan nap, amikor az erős szél miatt a tűz 607 km2 területet borított be (augusztus 20-án).

Quake-tó: 

Quake-tó

Slide18: 

A terület hosszú kultúrtörténetéről mintegy 1000 régészeti feltárási hely tanúskodik. Az Obszidián sziklát és öt épületet Yellowstone-ban a Nemzeti Történelmi Emlékhelyek közé soroltak. Yellowstone-t 1976. október 36-án az UNESCO nemzetközi bioszférarezervátumnak nyilvánította, 1978. szeptember 8-án pedig a Világörökség státuszt is elnyerte.

Vége: 

Vége Készítette: Dénes Vivien 10/A