Csodálatos Budapest.

Slide 1: 

Magyarország Szép Hazám

Slide 2: 

A Csodálatos Budapest

Slide 3: 

A Csodálatos Budapest

Slide 4: 

Andrássy út Korábbi nevei: 1768-tól Ellbogengasse (Könyök utca) a Bajcsy-Zsilinszky út és a Dalszínház utca között, az 1830-as évektol egy része Schiffmannsplatz (Hajós tér), késobb Herminenplatz (Hermina tér), az 1840-es években a Hajós utca és a Liszt Ferenc tér között Maurergasse (Komíves utca). A teljes lefutás hosszában 1883-tól Sugár út (Radialstrasse), 1886-tól Andrássy út, 1950-tol Sztálin út, 1956. októberétol Magyar Ifjúság útja, 1957-tol Népköztársaság útja, 1990-tol Andrássy út.

Slide 5: 

Andrássy út

Slide 6: 

1896 2001 Földalatti Omnibusz

Slide 7: 

A 0 -KM- ko A „0” kilométerko szobor a Budapestrol induló foutak kilométer számozásának kezdopontját szimbolizálja. A Clark Ádám téren 1975-ben avatták fel Borsos Miklós alkotását, a 80 cm-es talapzaton álló, három méter magas mészkoszobrot. A szobor szabályos tipográfiai 0 karaktert formáz meg, és mindössze két betu van rajta: „KM”. Innen számítják a magyarországi egy számjegyu foútvonalak kilométereit (a Székesfehérvárról induló 8-as foút kivételével), de a 10-es és a 11-es foutak kilométereit is innen számolják.

Slide 8: 

A nulla kilométer ko és a Sikló

Slide 9: 

Keleti pályaudvar Rochlitz Gyula tervezte, a csarnokot Feketeházy János. Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Nevét nem a földrajzi fekvésérol kapta, hanem a keleten fekvo Erdéllyel fenntartott kapcsolatot hirdette. A pályaudvar négy fo vasútvonal: (Budapest–Gyor–Bécs (1-es), Budapest–Hatvan–Miskolc (80-as), Budapest–Szolnok-Békéscsaba–Arad (120-as), valamint a Budapest–Kelebia–Belgrád (150-es) vonalak kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat végállomása, illetve a legjelentosebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon.

Slide 11: 

1912

Slide 12: 

A Gresham palota A Gresham Palota A Greshem Palota Gresham palota Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei alapján épült 1907-ben, a londoni The Gresham biztosítótársaság budapesti székházaként. Földszintjén egykor a híres Gresham Kávéház muködött, e kávéházban tartotta összejöveteleit a Gresham-körnek nevezett muvészeti társaság.

Slide 13: 

A Gresham palotában jelenleg a Four Seasons Gresham Palace Hotel nevu luxusszálloda muködik

Slide 14: 

Halászbástya Halászbástya Fontwork A Halászbástya Budapest egyik legismertebb muemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentosebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászbástya Dunával párhuzamos fohomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelybol a déli folyosószárny hossza mintegy 40 m, az északié 65 m, míg a díszes középso mellvédfal 35 m hosszú. Csúcsos süvegu kotornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1947–48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását.

Slide 17: 

A Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkezo és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentosebb 19. századi muemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belso terek kialakításában neves magyar muvészek muködtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan.

Slide 21: 

A Palota a pesti Duna-part déli, korábban elhanyagolt részén, a Lágymányosi híd mellett épült, a Nemzeti Színház szomszédságában. A 10 000 m2-t meghaladó alapterületu ház három év alatt készült el, 2005. március 14-én nyitották meg a közönség számára. Teljes területe 64 000 m2. Az épület külso megjelenését az egyszeru vonalvezetés, a díszítoelemek szinte teljes hiánya és a hatalmas, egybefüggo üvegfelületek jellemzik. Belso terei tágasak, jól áttekinthetok; a funkciónak megfelelo igényes tervezéssel, természetes anyagok felhasználásával készültek. A tervezés a Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda munkája, felelos tervezo: Zoboki Gábor vezeto tervezo.

Slide 24: 

Muvészetek Palotája belülrol

Slide 25: 

New York palota A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt álló volt biztosítótársasági székház, ma New York Palace Hotel néven luxusszálloda.

Slide 26: 

A mai épület közelében eredetileg álló elso pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország elso vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idok során az indóház a növekvo vasúthálózat évrol évre élénkülo áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni. Idoközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, melynek útjában állt a pályaudvar. A tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság (késobbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Mindezt Klösz György fényképfelvételei is megörökítették. Az új csarnok kissé északabbra került a régitol, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület még sokáig, az 1970-es évekig megmaradt, átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal. A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet - összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettol kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A Kandó mozdonyok próbái a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították.

Slide 27: 

1978-1988 között zajlott utoljára jelentosebb rekonstrukció a pályaudvaron. 1980-ban, a 3-as metróvonal épülésekor a Nyugati tér (akkoriban Marx tér) alatt aluljáró rendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes híru szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a szomszédos WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább.

Slide 35: 

Szent István bazilika

Slide 37: 

Az épület magán viseli a 20. század történelmét. Az épület volt a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom bejegyzett székhelye, majd az 1950-es években az ÁVH székháza, amelyhez pincebörtön kapcsolódott. A 2002. február 24-i megnyitó ünnepségre Zbigniew Brzezinski a következo üzenetet küldte: „A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldko. Azért jött létre, hogy örökre emlékeztessen az emberiség által azelott nem tapasztalt mértéku intézményesített gonoszságra.

Slide 41: 

Budai vasút alagút 1927 augusztus 8

Slide 42: 

Vajdahunyad vára

Slide 47: 

Az Árpád-házi királyok családi zászlaja Magyarország zászlaja Erdély Címere Erdély zászlaja Készítette: Kacsó Károly