Petra József

Bemutatkozás!: 

Bemutatkozás!

Slide 2: 

„Ne kívülről nézz önmagadra, hanem belülről nézz kifelé!”

Akkor kezdeném is.: 

Akkor kezdeném is. Nevem Petra József. Budapesten születtem 1953.december 10.-én. Tanulmányaimat a Mártonhegyi úti zenei általános iskolában végeztem….

Budapesti képek.: 

Budapesti képek.

Slide 5: 

Tanultam zongorázni, rajzolni, énekelni. Az éneklés már akkor is nagyon jól ment. Mindig ötös is voltam belőle. A többi tantárgyról nem igazán mondható el ugyanez. Még a rajz volt, amit szerettem. Abból is jó jegyeket vittem haza….

Slide 6: 

Magatartásból nem igazán tartoztam a legjobbak közé.Sőt kimondottan rossz gyerek voltam.Sokszor a tanáraim idegeire mentem!

Slide 7: 

Az általános iskola elvégzése után iparitanuló iskolába mentem, mechanikai műszerésznek tanulni. Itt ismerkedtem meg egyik osztálytársammal, akit Hídvégi Péternek hívtak….

Slide 8: 

Péter nagyon jól gitározott és rábeszélt arra, hogy csináljunk egy zenekart. Na innen aztán felborult minden. Elhanyagoltam a tanulást. Kiléptem az iskolából és beiratkoztam egy gitár tanfolyamra..

Slide 9: 

Igaz azt sem végeztem el, de az alapokat azért sikerült megtanulnom. Kezdődhettek a próbák Péterrel. Sikerült találnunk egy megfelelő pincét, itt gitározgattunk. Péternek sok saját szerzeménye volt. Azokat játszottuk lelkesen!

Slide 10: 

Karriert sajnos nem sikerült csinálnunk. Így hát csak magunknak és a baráti társaságunknak játszottunk. Ők viszont értékelték, amit csináltunk. A szüleink már nem annyira…

Slide 11: 

Itt vége is lett a zenélésnek. Édesapám, aki akkor már a Magyar Állami Operaház énekkarában énekelt, mindenáron azt szerette volna,hogy én is énekes legyek. Nekikezdett hát tanítani. Sikerrel… Édesapám

Slide 12: 

1975-ben már a Magyar Állami Operaház Erkel Színházának az énekkarában énekeltem édesapámmal. Első közös színpadi munkánk a Traviata volt. Ő tanította be nekem. Nagyon büszke is volt ám a fiára. Sajnos nemsokára meghalt. De azért teljesült az álma.

Slide 13: 

1975-1980-ig énekeltem az Erkel Színház énekkarában, mint tenorista. 1981-ben egy sikeres próbaéneklés után a Pécsi Nemzeti Színházhoz kerültem magánénekesnek.

Slide 14: 

A fontosabb szerepek Bánk-Bán Ottója és a Cosi Fan Tutte Ferrandoja voltak. Sokat énekeltem mindkettőt a pécsi közönség előtt, sikerrel. Édesanyámról nem igen szeretnék beszélni. Ő nagyon beteg volt. A pécsi színházat az ő halála miatt hagytam ott. Viszont az egy év, amit ott töltöttem, volt életem legszebb időszaka… Bánk-Bán Cosi Fan Tutte

Slide 15: 

Itt ismertem meg a kedvesemet, akit Simon Zsuzsának hívnak. Rövid ismeretség után feleségül is vettem őt. A mai napig is boldogan élünk. Igaz, néha van egy kis nézeteltérés köztünk, de a végére azért minden megoldódik és szent a Béke.

Slide 17: 

1984. július 18.-án megszületett a lányom. Petra Mariannak hívják. Ő jelenleg még egyetemen tanul. Egyiptológus szeretett volna lenni, de sajnos többszöri próbálkozás után sem sikerült bejutnia az ELTE-re. Nem az ő hibája volt! Ő mindent megtett azért, hogy álmai valóra váljanak. De én bízom abban, hogy ő így is boldog. És egyszer talán az egyiptológia is valóra válik számára. És teljesül a nagy álom. Tiszta szívemből kívánom neki, hogy így legyen. Maja

Fotók Mariannról!: 

Fotók Mariannról!

Slide 19: 

„A boldogság titka nem az, hogy azt csináljuk amit szeretünk, hanem, hogy megszeretjük azt, amit csinálunk.”

Slide 20: 

Visszatérve magamhoz. Egy kis kitérő után, 1988-ban ismét az Operaház énekkarában énekeltem. Mint énekkari tag, címzetes magánénekes. Több kisebb szerepet énekeltem. Felléptem még jótékonysági koncerteken az Óbudai társaskörben, beteg gyerekek javára.

Itt jártam.: 

Itt jártam. Spanyolország. Görögország. Svájc. Németország. Franciaország.

Slide 22: 

„Ha énekelnél, de a hangod nem bír szárnyalni, mindig jön valaki, akinek a hangja már szabadabban szól és veled énekel. És akkor a te hangod is szárnyalni kezd. Ez a lelkek közötti kapcsolat titka.” (Haszid mondás)

Slide 23: 

„Ne sírj azért, mert valami véget ért, mosolyogj, hogy részese lehettél!” Készítette: Petra József 2007. 12. 16. És végezetül!