A bizonyítékokon alapuló oktatáspolitika

Views:
 
Category: Education
     
 

Presentation Description

Radó Péter előadása a Szkeptikus Klub 2015. június 16-i renedzvényén

Comments

Presentation Transcript

A tényeken alapuló oktatáspolitika alkotás anatómiája :

A tényeken alapuló oktatáspolitika alkotás anatómiája Radó Péter Szkeptikus Klub 16.06.2015.

Néhány ténynek látszó tárgy:

Néhány ténynek látszó tárgy A közoktatásban a „nevelés” eddig alulértékelt cél volt, az iskolákban nem volt rend Kevés a szakmunkás, a gimnázium kizárólag továbbtanulásra készít fel, a társadalomtudományi és bölcsészképzés luxusfogyasztás A szakmunkástanulók a túl sok közismereti tárgy miatt morzsolódnak le Az államosítás, a finanszírozás és a tanítási folyamat standardizációja biztosítja az esélyegyenlőséget Csak az állam képes biztosítani a minőséget, a verseny csak privilegizált keveseknek kedvez A szegregált „felzárkóztató” oktatás biztosítja az integrálhatóság feltételeit és az iskolai sikert A szülők, tanulók és pedagógusok büntetéssel ösztönözhetők Intézmények helyett alapvető funkciók (minősítés, szakfelügyelet, stb.) elláthatók gyorstalpalón kiképzett pedagógus hálózatokkal

Egy tény illusztráció gyanánt 1.:

Egy tény illusztráció gyanánt 1. A családi háttér tanulási eredményekre gyakorolt hatása (Magyarország, 2010)

Egy tény illusztráció gyanánt 2.:

Egy tény illusztráció gyanánt 2 . A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának hatása a tanuló-csoportok aggregált teljesítményére (Magyarország, 2010)

Egy tény illusztráció gyanánt 3.:

Egy tény illusztráció gyanánt 3 . A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának hatása az iskolák aggregált teljesítményére (Magyarország, 2010)

A CSHI hozzáadott érték (Egy kis kitérő):

A CSHI hozzáadott érték (Egy kis kitérő)

Egy tény illusztráció gyanánt 4.:

Egy tény illusztráció gyanánt 4 . A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának hatása az iskolák aggregált szocio-ökonómiai hozzáadott értékére (Magyarország, 2010)

Néhány kérdés:

Néhány kérdés El tudnak képzelni egy oktatási minisztert, aki egy TV interjúban 30 másodperc alatt mindenki számára érthetően el tudja magyarázni ezeket az összefüggéseket? El tudják képzelni, hogy e tények alapján középosztályi szülők tömegét tudják meggyőzni arról, hogy integráló iskolába írassák a gyermeküket? El tudják képzelni, hogy ennek alapján pedagógusok tömegét tudják meggyőzni heterogén összetételű tanulócsoportok megszervezéséről ahelyett, hogy könnyen tanítható homogén tanulócsoportok megszervezésére törekedjenek? El tudják képzelni, hogy ennek alapján helyi oktatásirányítókat győznek meg arról, hogy biztosítaniuk kell a hátrányos helyzetű tanulók egyenlő eloszlását az iskolák között? El tudják képzelni, hogy ezeket a tényeket az oktatásirányítók hatékony közpolitikai beavatkozásokra és implementációs stratégiákra fordítják le?

A „tényhelyettesítők” népszerűsége:

A „tényhelyettesítők” népszerűsége A hit: (hisszük, hogy az alsótopoláki modell működik, mert egy karizmatikus ember vezeti (nem értékeljük, de ha értékelnénk akkor is hinnénk benne – ignorálnánk a tényeket és a „kapcsolatok minőségét” hangsúlyoznánk) Értékek : baloldaliként akkor is ösztöndíjakkal tömnénk a szegény gyerekeket ha kimutatható lenne, hogy ez nem csökkenti az iskolai kudarcokat „Legalább teszünk valamit”: fontos, hogy kezdjünk valamit a problémával ( drogprevenciós programok világszerte – megnyugtatja a szülőket, pedagógusokat, rendőrtisztviselőket) Elindult programok/intézmények tehetetlensége: túl sokan válnak érdekeltté a fennmaradásukban (tanodák) Hétköznapi vélekedések , amelyeket anekdotikus információk erősítenek meg (nincs elég szakmunkás, túl sok a bölcsész)

A rossz hír::

A rossz hír: A közpolitika alkotás nem tudományos („társadalommérnöki”) tevékenység, hanem szociális konstrukciós folyamat → definíciószerűen „el van szennyezve” Ami számít: mennyire intelligens (adaptív) az oktatáspolitikai folyamat? = a folyamat szereplői milyen mértékben veszik figyelembe a tényeket? → Mekkora a policy-releváns információ/tudás iránti kereslet? (kormányzás adaptivitást biztosító strukturális jellegzetességei: politika és kormányzás kapcsolata, oktatáspolitikai alku nyitottsága, irányítás és tervezés) → Mekkora és milyen minőségű a policy-releváns információ és tudás kínálata? (információ- és tudástermelés, információ- és tudás- menedzsment)

A kereslet 1. (politika és kormányzás, oktatáspolitikai alku):

A kereslet 1. (politika és kormányzás, oktatáspolitikai alku) Az oktatáspolitika alkotás európai kontinentális modellje

A kereslet 2. (politika és kormányzás, oktatáspolitikai alku):

A kereslet 2. (politika és kormányzás, oktatáspolitikai alku) Oktatáspolitika alkotás a NER-ben

A kereslet 3. (irányítás és tervezés):

A kereslet 3. (irányítás és tervezés) Középtávú tervezés decentralizált irányítási rendszerekben

A kereslet 4. (irányítás és tervezés):

A kereslet 4. (irányítás és tervezés) A NER oktatásirányítási rendszere

A kínálat Tudásmenedzsment (a kutatás – praxis – oktatáspolitika alkotás háromszög):

A kínálat Tudásmenedzsment (a kutatás – praxis – oktatáspolitika alkotás háromszög)

Intelligens oktatáspolitika alkotás (következtetések):

Intelligens oktatáspolitika alkotás (következtetések) 1. Olyan oktatáspolitika alkotási és implementációs folyamat, amely nyitott konzultációs és alkufolyamatként működik, melyben minden szereplő (oktatásirányítók és érdekelt csoportok) gazdag információs térben dolgozik és folyamatos szakértői és tudásmenedzsment támogatást kap. Mindezek érdekében a kormányzás rendszere üzemszerűen hatalmas mennyiségű policy-releváns információt és tudást termel , megtörténik minden oktatáspolitikai beavatkozás értékelése és az értékelési eredmények visszacsatolása . 2. Ma Magyarországon e feltételek egyike sem adott.

authorStream Live Help