Fosszíliák üzenete

Views:
 
Category: Entertainment
     
 

Presentation Description

No description available.

Comments

Presentation Transcript

Slide 1: 

A fosszíliák üzenete

Slide 2: 

2 Teremtéspárti alternatíva a geológiában Szilágyi Imre (PTK) 2007. július 20. Genezis tábor, Pécel Több kőzetrétegen átnyúló fosszíliák

Slide 3: 

Ezek a leletek felvetik a kérdéseket a kőzetrétegek feltételezett korával kapcsolatban, hiszen a fosszíliák nem évmilliók, hanem igen rövid idő alatt temetődtek el.

Függőlegesen megkövesedett fák : 

Függőlegesen megkövesedett fák Cookville, Tenesseeben talált 10 méteres, függőlegesen megkövesedett fák. A felső fele és az alja különböző szénrétegekben található. A két réteget több ezer év különbséggel keltezték.

Slide 5: 

135 millió (?) éves szitakötő - és mai „utóda” 400 millió (?) éves és élő tengeri csillag Hiányoznak az átmeneti fajok Néhány azok közül a több millió évesnek tartott fosszíliák közül, amelyek semmiben sem különböznek a mai fajoktól. Ezek az élőlény maradványok egyértelmű bizonyítékai annak, hogy nem fejlődés eredményei, hanem egy tökéletes teremtésé és soha nem mentek át evolúciós fejlődésen.

Slide 6: 

„Annak ellenére, hogy a teknősök sokkal több és jobb állapotban megőrződött maradványt hagytak maguk után, mint a gerincesek, egyetlen átmeneti forma sem található, amely a teknősök és az állítólagosan belőlük fejlődött egyéb hüllőkre utalna."(Encyclopedia Britannica, 1992, c. 26, ss. 704-705) 50 millió (?) éves teknős és mai rokona A legrégibb teknősbéka fosszíliák és a napjainkban élő példányok között semmilyen különbség nincsen. Vagyis a teknősbékák nem mentek keresztül evolúciós fejlődésen, sőt mindig is teknősbékaként éltek, hiszen ebben a formában lettek megteremtve.

Slide 7: 

10 millió (?) éves hangya és élő utóda 195 millió (?) éves tengeri rák, amely ma is ugyanolyan 40 millió (?) éves szöcske, valamint egy mai változata

Slide 8: 

Még maga Darwin is tisztában volt azzal, hogy az átmeneti alakok hiányoznak. Remélte, hogy a jövőben majd megtalálják őket. Minden reménykedése dacára tudta azonban, hogy elméletének legnagyobb buktatója az átmeneti alakokra utaló nyomok teljes hiánya. Ezért A fajok eredete című könyvének Az elmélet problémái fejezetében azt írta: „Ha az elméletem igaz, akkor minden bizonnyal a fajokhoz szorosan kapcsolódó számtalan átmeneti alak létezett. Ebből következően korábbi létezésük bizonyítékát csak a régészeti maradványok között találhatjuk meg.” „Ha a fajok valóban fokozatosan alakultak ki egymásból, akkor miért nem látunk mindenhol számtalan átmeneti alakot?. .. De az átmeneti időszakokban, amikor az élet átmeneti feltételei álltak fenn, miért nem találunk egymáshoz közel álló átmeneti fajokat? Ez a probléma már régóta nyugtalanít engem.”

A kövületek nagyon gyorsan keletkeztek : 

A kövületek nagyon gyorsan keletkeztek A fosszíliák léte egy olyan nagyméretű természeti katasztrófáról tanúskodik, mint az özönvíz, amelynek során hatalmas tömegben, és gyorsan kerültek az élőlények nagy nyomás alá, és szinte „lepréselődtek”.

Slide 10: 

Heringek fosszilis maradványai 30-50 millió évesnek vélt rétegből

Slide 11: 

Ez a hal, a Coelachanth (bojtosúszós hal), amelynek korát 410 millió évre becsülték, volt az átmeneti alak, amelynek kezdetleges tüdeje, fejlett agya, emésztési és keringési rendszere volt, amelyek képesek voltak a szárazföldön is működni, sőt, a maga kezdetleges módján még járni is tudott. Ezeket az anatómiai magyarázatokat vitathatatlan igazságként fogadták el az 1930-as évek végéig. A Coelacanth igazi átmeneti alak volt, amely a víz és a szárazföld közötti összekötő láncszem és átmeneti forma volt.

Slide 12: 

„Élő kövületek” Balra egy Coelacanth (bojtosúszós hal) maradványa látható. Az evolucionisták ennek az élőlénynek a leletére támaszkodva azt állították, hogy a vízi és a szárazföldi élőlények átmeneti példányáról van szó. Azonban 1938-ban először (bal oldali kép), majd többször is kifogták ennek a halfajtának ma élő példányait. Az a szerv, amelyről az evolucionisták feltételezték, hogy primitív tüdő, valójában egy zsírzsák. Valamint a Coelacanth, amelyről azt állították, hogy "a hüllők közvetlen őse, amely kész arra, hogy a tengerből a szárazföldre költözzön", egy olyan mélytengeri hal, amely az óceán legalsó rétegeiben él, és 180 méternél jobban sohasem közelíti meg a felszínt.

Slide 13: 

Néhány tudós, például Gregory S. Paul úgy gondolja, hogy miközben a madarak kifejlődtek a dinoszauruszokból, egyes dinoszauruszok, például a dromaeosauridák a madarakból fejlődtek ki, megőrizve a tollaikat, de elveszítve a repülési képességüket, ahogyan a mai struccok és más futómadarak. Archaeopteryx 1985-ben kiásott Archaeopteryx kövület . Ugyanennek a lelőhelynek azonos rétegéből (tehát azonos korból), két vízimadár csontjai is előkerültek: a minden bizonnyal repülőképes Eurolimnornis cornetit és a pingvinjellegeket viselő Paleocursornis biharicus. A felsorolt leletek újabb bizonyítékai annak, hogy az alsó-krétában egyszerre voltak jelen az Archaeopteryx, és a ma élőkhöz hasonló madarak. E fosszíliák egyúttal igazolták, hogy - szemben a korábbi feltételezésekkel - az Archaeopteryx nem halt ki a jurában, hanem egy időben élt a „modernnek" nevezett madárformákkal. Ősgyíkból madár?

Slide 14: 

A különféle kövületekből összeállított „ősgyíkmadár". A botrány azután robbant ki, hogy a National Geographic 1999. novemberi számában bemutatott egy 124 millió éves, és Archaeoraptor liaoningensisnek keresztelt ragadozó „dinómadarat", amelyet egy kínai és amerikai szakemberekből álló kutatócsoport a „dinoszauruszok és madarak között megkerült hiányzó láncszemnek" nevezett. A szenzációs bejelentés követően hamar kiderült, hogy e „madárős" kövülete hamisítvány. A tomográfiai vizsgálatok kiderítették, hogy több részből rakták össze: egy Dromaesaurus (két lábon járó ragadozó dinoszaurusz) farkát illesztették egy madár testéhez. A legújabb vizsgálatok fényt derítettek arra is, hogy a lábak egy harmadik, mindeddig még nem azonosított állathoz tartoztak.

Slide 15: 

Feduccia az Észak-Karolinai Egyetemről ellentmond annak az elméletnek, hogy a madarak a dinoszauruszok rokonai lennének, annak ellenére, hogy egyébként evolucionista. Feduccia azt mondja a témáról: „Nos, 25 éve tanulmányozom a madárkoponyákat, és semmiféle hasonlóságot nem látok. Egyszerűen nem látok. Az, hogy a madarak a hüllőktől származnak, szerintem az őslénytan legnagyobb problémája a huszadik században.” Dinoszaurusz koponyák Egy albatrosz koponyája

Slide 16: 

„A legnagyobb probléma, amely felmerül az elmélet bizonyítása során, az eltűnt fajok maradványai, amelyek megőrződtek a Föld geológiai rétegeiben. Ezek a leletek sohasem utaltak még csak nyomokban sem Darwin feltételezett átmeneti alakjaira - ehelyett a fajok váratlanul jelennek meg és tűnnek el és ez az anomália támasztja alá a teremtéselméletet, amely szerint minden fajt Isten teremtett.” (Mark Czarnecki, evolucionista régész)

Slide 17: 

"Az élőlények vagy teljesen kifejlődve jelentek meg a Földön, vagy nem. Ha nem, akkor már előttük is létező fajokból kellett kifejlődniük, valamiféle módosulási folyamat során. Ha teljesen kifejlett állapotukban jelentek meg, akkor valóban valamilyen mindenható intelligencia kellett, hogy létrehozza őket.” (Douglas Futuyma, a jónevű evolucionista biológus) Maga Darwin is elismerte ennek lehetőségét, amikor azt írta: "Ha valóban számos, ugyanahhoz a nemzetséghez vagy családhoz tartozó faj jelent meg egyszerre, az a tény végzetes volna elméletemre nézve, mely szerint a fajok lassú módosulással, természetes kiválasztódás útján jöttek létre.” A kambrium kor nem más, mint a Darwinnak adott kegyelemdöfés. Ezért vallja be a svájci paleoantropológus, Stefan Bengston az átmeneti formák hiányát, amikor a kambrium korról ír: "ez az esemény, amely Darwinra nézve is zavarba ejtő, még mindig érthetetlen számunkra".

Kormeghatározó módszerek : 

Kormeghatározó módszerek A Fairbanks mamut lábát 15.380 évre, míg bőrét 21.350 évre keltezték! A ma sem eldöntött faji hovatartozású '1470-es’ koponya korát 2,8 millió évben állapította meg a tudós. A fosszíliát rejtő tufa-réteg korát a cambridge-i egyetem laboratóriumában állapították meg radioizotópos vizsgálattal… 221 millió évben. A tufából vett különböző darabok kora a finomított újabb mérések alapján 290 ezer évtől 19,5 millió évig terjedt!

Slide 19: 

28 millió (?) éves kőzetrétegben homo sapiens csontváz 2 millió éves rétegben, 130 méteres mélységben talált koponya Az ember származása

Slide 20: 

Piltdown-i ember: orángután állkapocs és emberi koponya! British Museum-ban volt több, mint 40 évig. Leletek hamisítása

Slide 21: 

A bal oldali kép egyetlen fogdarab alapján készült és az Illustrated London News című napilap tette közzé 1922. június 24-i számában. 1927-ben a csontváz további részeit is megtalálták. Az újonnan felfedezett leletek szerint a fog nem emberé és nem is majomé volt. Rájöttek, hogy egy kihalt amerikai vaddisznófaj, a Prosthennops fogáról volt szó. William Gregory "Hesperopithecus: Úgy tűnik, nem ember, és nem is majom" címen írt cikket a Science folyóiratba, amelyben bejelentette a tévedést. A "nebraszkai emberről" és családjáról készült rajzokat sürgősen eltávolították az evolúciós szakirodalomból.

Slide 22: 

Az első Ramapithecus lelet nem volt más, mint egy két darabból álló, hiányos pofacsont (jobbra). Az evolucionista rajzolók azonban, ezeknek a pofacsont daraboknak alapján teljes nyugalommal megrajzolták a Ramapithecus egész családját és képzeletbeli mindennapjait.

Slide 23: 

Neander-völgyi koponya, agytérfogata nagyobb a mai emberénél, csontozata erősebb, szerszámokat használt, tehát nem átmeneti vagy primitív faj képviselője Kőbe ágyazott varrótű, a neandervölgyiek „eszköztárából”

Slide 24: 

Az evolúció elméletéhez megfelelő fantázia is szükséges: egy bizonyos koponyához pl. többféle arcot lehet társítani (attól függően, hogy melyik láncszemet kell pótolni éppen). Példa erre az Australopithecus robustus (zinjanthropus) maradványai alapján készült három különböző rajz.

Slide 25: 

Az evolucionisták, akik a fejlődési sorrendet az Australopithecus > Homo habilis > Homo erectus > Homo sapiens láncban adják meg, feltételezik, hogy ezek a fajok egymás ősei voltak. A paleoantropológusok kutatásai viszont felfedték, hogy az Australopithecus, a Homo habilis és a Homo erectus a világ különböző pontjain egy időben létezett. A Homo sapiens neandarthalensis és a Homo sapiens sapiens (a mai ember) egyszerre éltek, ugyanazon a területen. Ez a tény egyértelműen cáfolja azt a feltételezést, hogy egymás ősei lettek volna. Harvard Egyetem paleontológusa, Stephen Jay Gould, maga is evolucionista, rávilágít az evolúciós elmélet csődjére: „Mi lett a létránkkal, ha van három, egy időben létező emberszabású faj (A. africanus, a robusztus Australopithecus fajok és a H. habilis), amelyek egyike sem származott a másiktól? És ráadásul a három közül egyik sem mutatott semmiféle evolúciós jellemzőt azalatt, hogy a Földön léteztek.”

Slide 26: 

Emberi lábnyomok 3,5 (?) millió éves vulkáni kőrétegben A lábnyom alakján végzett vizsgálatok újra és újra bebizonyították, hogy emberi lábnyomnak kell elfogadnunk, sőt, pontosabban a modern ember (Homo sapiens) lábnyomának. Russell Tuttle, aki megvizsgálta a lábnyomot, azt írta: „Egy kis, mezítlábas Homo sapiens hagyta őket. Minden morfológiai jellemzőjét tekintve, a nyomokat hagyó egyének lába semmiben sem különbözött a mai, modern emberek lábától.”

Slide 27: 

Dinosaurus és emberi lábnyom együtt Az őshüllők az evolúciótan szerint mintegy 65 millió évvel az ember megjelenése előtt kipusztultak

Slide 28: 

Kőbe vésett rajzolatok: Ember és dinoszaurusz 30 ezer darab icai (Peru) követ ismerünk, melyek nagy része elvileg 65 millió évvel ezelőtt kihalt őshüllőket ábrázol

Slide 29: 

„Az élőlények jelenlegi elrendeződése földünkön ugyanazt a sorrendet mutatja, mint a kőzetrétegekben megtalálható fosszíliák: a legalsó kőzetekben ma is élnek ugyanolyan mikroorganizmusok, egysejtűek, mint amelyeknek a fosszíliái ezt a réteget jellemzik. Az összetettebb szervezetek az alacsonyabban fekvő tengeri környezetben, ettől feljebb pedig még összetettebb szárazföldi élőlények. Egy fokozatosan terjedő, világszéles katasztrófával, mint a vízözön, pontosan ilyen sorrendben kellett eltemetődniük is a különböző hordalék-rétegek által.” (A.Roth,:Gyökereink)

Slide 30: 

„Az élet egyik formájából a másikba való egyenletes, zökkenőmentes átmenetet, amire az elméletben hivatkoznak, nem igazolják a tények. A különböző élő teremtmények, mint az ember és az emberszabású majmok közötti hiányzó láncszemek utáni kutatás valószínűleg gyümölcstelen, mert valószínűleg sohasem léteztek, mint megkülönböztető átmeneti típusok… Az utóbbi évtizedben azonban az elmúlt 500 millió év valamennyi felosztásának kőzetrétegét megtalálták, de átmeneti formákat egyik sem tartalmazott. Ha nem a fosszilis leletek a hiányosak, akkor az elméletnek kell annak lennie.” (Dr. Niles Eldredge, a gerinctelenek paleontológusa)

Slide 31: 

Darwin idejétől napjainkig, a föld rétegeiből több, mint százmillió lelet került elő. Ezek mindegyike tökéletes és hiánytalanul kifejlődött, többségében ma is létező élőlényeké. Bár több millió kellene, hogy legyen, nincsen egyetlen köztes forma sem. Az élő fosszíliák azt bizonyítják, hogy az élőlények ugyanolyan formában teremtettek, amilyenek ma is.

Slide 32: 

„Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem! Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat! Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-e; avagy ki húzta el felette a mérőzsinórt?” Jób. 38.4

Slide 33: 

Mert így szól az Úr, aki az egeket teremtette; Ő az Isten, aki alkotta a földet és teremtette azt és megerősítette; nem hiába teremtette azt, hanem lakásul alkotta: Én vagyok az Úr és több nincsen! Ésa. 45.18

Slide 34: 

Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal. Zsolt. 104.24

authorStream Live Help