22 Szlovakia

Slide 1: 

Szlovákia Készítette: Ács Enikő

Slide 2: 

Szlovákia területe: 49 036km2 Domborzat: Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű; a Kárpátok foglalják el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb területe a Tátra hegység csoportja, mely Nyugat-Kelet irányban, a következő részekből áll: Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra az igazi magashegység Magas-Tátra (kristályos felépítésű) mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége ,(legmagasabb pontja: a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m)) valamint a Bélai-havasok. Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző. Három nagy síkság van az országban: az Erdőháti-alföld a Kis-Kárpátoktól nyugatra fekszik, a Dunamenti-alföld a Kisalföld Dunától északra eső folytatása, a Kelet-Szlovákiai-alföld pedig a Bodrogköz északi folytatása. Szlovákia határainak hossza 1672 km, ebből Ukrajnával 98 km, Magyarországgal, 669 km, Lengyelországgal 547 km, Ausztriával 106 km, Csehországgal 252 km a közös. Vízrajz: Az ország legfontosabb folyói a Duna, a Vág és a Garam, a Nyitra, az Ipoly, a Hernád és a Bodrog. A legtöbb természetes tó a Magas-Tátrában található (175 db). Ezek egy része a jégkorszak végén a gleccserek elolvadásával keletkezett tengerszem. Ilyenek például: a Csorba-tó, Nagy-tó, Hincó-tó, Poprádi-tó, Zöld-tó. Éghajlat: Mérsékelten szárazföldi éghajlatát erőteljes hőingadozások jellemzik, a hideg telet hűvös nyár követi (kivétel az alföld), a csapadék mennyisége bőséges, a Tátrában a 2000 mm-t is meghaladja.

Slide 3: 

Népesség: Általános adatok: Népesség: 5 439 448 (2006. júliusi becslés) Népsűrűség: 111 fő/km2 Népességnövekedés: 0,15% Születéskor várható élettartam: férfiak 70 év, nők 78 év Népesség életkor szerinti megoszlása: 0-14 éves 16,7%, 15-64 éves 71,3%, 65 év feletti 12% Városi lakosság aránya: 58,8% Írástudatlanság: 1% Legnépesebb települések: Főváros: Pozsony (Bratislava) 429 000 fő Fontosabb városok: Kassa (Košice) 234 000 fő, Eperjes (Prešov) 92 000 fő, Nyitra (Nitra) 87 000 fő, Zsolna (Žilina) 85 000 fő. Szlovákiában 138 város található. Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás: Hivatalos nyelv: szlovák Népek a legutóbbi, 2001. évi szlovákiai népszámlálás adatai szerint: szlovák 85,8%, magyar 9,7%, cigány 1,7%, cseh 0,8%, ruszin 0,4%, ukrán 0,2%, német 0,1%, egyéb 1,3%.

Slide 4: 

Ásványkincsek: Kevés vasércet bányásznak a Szlovák-érchegységben, a Selmecbánya és Körmöcbánya környéki színes- és nemesérclelőhelyek már jórészt kimerültek. Különböző féle vasércek:

Slide 5: 

Mezőgazdaság: - Cseh- és Morva-medence: búza, cukorrépa, sörárpa, komló, a Cseh-medencében gyümölcs- és zöldségtermesztés; szarvasmarhaállomány>sertésállomány- Szlovák-alföld: búza, kukorica, gyümölcs, zöldség; sertésállomány>szarvasmarha-állomány- A hűvösebb hegyvidéki medencékben: burgonya, szálas- és lédús-takarmányok Búza Szarvasmarha: Komló

Slide 6: 

Ipar: BányászatÁsványkincsekben szegényebb Csehországnál, kevés vasércet bányásznak a Szlovák-érchegységben, a Selmecbánya és Körmöcbánya környéki színes- és nemesérclelőhelyek már jórészt kimerültek.Energiagazdaság- vízerőművek: a Vágon, és a Dunából kiágazó üzemvíz-csatornán Bősnél- atomerőművek: Nagyszombat (Trnava), Mohi (Mohovce)FeldolgozóiparNéhány nagy központban tömörül:Pozsony: kőolajfinomítás, vegyipar, gépgyártás, élelmiszeriparKassa: vaskohászat, környékén: gépgyártás, vegyipar A bősi vízerőmű

Slide 7: 

Szlovákia nagyobb városai: -Pozsony: Pozsony (szlovákul Bratislava) Szlovákia fővárosa, az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja. A Duna partján, az ország délnyugati csücskében, Ausztria és Magyarország határainak közvetlen közelében, a Kis-Kárpátok előterében fekszik. Pozsony címere Pozsony zászlaja Pozsony óvárosa

Slide 8: 

-Kassa: Kassa (szlovákul Košice) Szlovákia második legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. Népessége 234 969 fő, ebből 8 940 magyar (3,8%) (2006). Abaszéplak, Bárca, Hernádtihany, Kassaújfalu, Kavocsán, Miszlóka, Pólyi, Saca, Szentlőrincke, Szilvásapáti és Zsebes községeket csatolták hozzá. Kassa Kassa címere

Slide 9: 

-Besztercebánya: Besztercebánya (szlovákul Banská) város Szlovákiában, 1920-ig Magyarország része, vármegyeszékhely. A Besztercebányai kerület és járás székhelye. 82 100 lakosa van (2004). Az egykori bányászváros ma Közép-Szlovákia központja, a Garam első nagy kanyarulatában fekszik. Nevezetességei: -Városháza. -Szent Erzsébet templom. -Szlovák templom. -Pap-bástya és Bányász-bástya. Besztercebánya címere A város látképe

Slide 10: 

-Nyitra: Nyitra (szlovákul Nitra) Szlovákia negyedik legnagyobb városa, kerületi székhely. Számos városrész alkotja, melyek közül sok egykor önálló település volt. Pozsonytól 92 km-re keletre, Nagyszombattól 50 km-re délkeletre, a Nyitra folyó két partján fekszik. A Kisalföld legészakibb városa. Nyitra címere Nyitra

Slide 11: 

-Érsekújvár: Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky)város Szlovákiában. A Nyitrai kerülethez tartozó Érsekújvári járás székhelye. A város a Nyitra partján épült, a Ksialföld északi részén fekszik. Lakói a 16. század végéig csaknem kizárólag magyarok voltak, ezután a háborúk hatásaként más nemzetiségek is megjelentek. Egészen a második világháború végéig a magyar elem maradt a domináns a városban. 2001-ben 42 262 lakosából 11 630 (27,52%) magyar és 30 631 (69,67%) szlovák volt. A város műemlékeinek nagy része a második világháború alatt megsemmisült. Ma elsősorban sportlétesítményekből találunk sokat itt. Érsekújvár címere Érsekújvár zászlaja A város egy régi képeslapon

Slide 12: 

-Eperjes: Eperjes (szlovákul Prešov)város Kelet-Szlovákiában. Az Eperjesi kerület és az Eperjesi járás székhelye. Lakosainak száma 93 000. Kassától 33 km-re északra, a Tarca partján fekszik. Testvérvárosa Nyíregyháza. Eperjes Eperjes címere

Slide 13: 

-Komárom: Komárom (Szlovákul Komárno)város Szlovákiában, a Nyitrai kerület komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál. Gyakran Észak-Komáromnak, Öreg-Komáromnak vagy Révkomáromnak is hívják, hogy megkülönböztessék a déli, azonos nevű mo.-i településtől. Komárom az egykori Magyar Királyság városának nagyobb (a Duna bal partján fekvő) része. Az első vh. után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna mentén húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét. A kisebb rész (szintén Komárom néven) ma Magyarországon található. A két várost közúti és vasúti híd köti össze. Komárom járási székhely és a Nyitrai kerület harmadik legnépesebb városa (Nyitra és Érsekújvár után). A szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja. 1919 előtt Komárom vármegye székhelyeként csaknem 3000 km²-es vonzáskörzete volt, melynek felét a trianoni határ meghúzásával elveszítette és ez jelentősen visszavetette a fejlődésben, mely csak a szocializmus évtizedeiben (az iparosítás révén) gyorsult fel. A város fontos gépipari (hajógyártási) központtá vált, ma is forgalmas dunai árukikötő, valamint közúti és vasúti határátkelőhely. Komárom 2004 óta egyetemi város is, itt alapították meg első szlovákiai magyar nyelvű egyetemként a Selye János Egyetemet. (képek a következő oldalon)

Slide 14: 

Komárom címere A két Komáromot összekötő Erzsébet-híd Történelmi városközpont Komárom pecsétje 1745-ben

Slide 15: 

-Losonc: Losonc (szlovákul Lučenec)Rimaszobattól 26 km-re nyugatra fekszik, Dél-Szlovákia egyik legnagyobb városa. A Besztercebányai kerület Losonci járásának központja. Losoncapátfalva és Losonckisfalu tartozik hozzá. Arról a patakról nevezték el, amelynek a völgyében épült. A szlovák Lučenec – "lúčenie" "elválasztást" jelent, a patak mai neve Tugári-patak. Testvérvárosai Pápa és Salgótarján. Losonc címere A város látképe

Slide 16: 

A „járás” területi egység: Szlovákiában a LAU1 közigazgatási egységet (szlovákul okres) a szlovákiai magyarok a járás szóval jelölik. Az országban összesen 79 járás van. Régen ilyen „járásokra” volt osztva Magyarország is. Szlovákia járásai

Slide 17: 

VÉGE