Spárta

SPÁRTA : 

SPÁRTA

A spártai állam és társadalom : 

A spártai állam és társadalom Elozmény: a dór vándorlás – Lakedaimón, letelepedés Oslakosság meghódítása, leigázása – perioikoszok és helóták Éles megkülönböztetés a hódító harcosoktól Hódítók száma nagyságrenddel kisebb a leigázottakénál – katonai elnyomás szükséges felettük : katonaállam lesz

Slide 5: 

Sok hódító hadjárat Alapvetoen gyozelmek – emiatt viszonylagos jólét – kezd felbomlani az elnyomók egyenlosége, ami a fegyelem alapját jelentette Erre mutat rá egy vereség (Argosz csapataitól, 669) Ezért társadalmi reform: az egyenloség mindenekfölött álló fenntartása a helóták fékentartása érdekében A spártai hadsereg hoplita típusú

Spártai hoplita felszerelése : 

Spártai hoplita felszerelése

Athéni hoplita felszerelése : 

Athéni hoplita felszerelése

A hoplita harcmodor : 

A hoplita harcmodor Suru alakzatba, úgynevezett falanxba (phalanx) tömörültek. Kb. 50 hoplita állt egymás mellett, egymás mögött 7-8 sorban, de elofordult, hogy akár 16 soros falanxok is felálltak. Minden katona bal karjára pajzs van felfuzve, amellyel félig saját testét, félig a mellette álló jobbját védi. A falanx jobb szélén álló gyalogos ebben a felállásban védtelen maradt, ezért erre a helyre mindig a legbátrabbakat állították. A jobb oldalon harcolni mindig dicsoségnek számított!

Slide 12: 

Támadásnál a hopliták elso sora elore nyújtotta lándzsáját, míg a hátrébb állók az elottük harcolók vállaira támasztva tartották elore fegyvereiket. Ily módon a falanx egy mozgó lándzsaerdore emlékeztetett. Fontos volt a begyakorolt együtt mozgás, és a fegyelem, de a legfontosabb a bizalom volt. Ha a mellettünk álló megijedt és elfutott, a jobb oldalunk védtelen maradt az ellenség dárdáival szemben. A spártaiak sok idot töltöttek az ún. harci zene gyakorlásával. E ritmikus ütemek segítségével a zene révén irányváltást, és sebességet lehetett közvetíteni a falanx számára.

Slide 15: 

A társadalom berendezkedését 650 körül egy Lükurgosz nevu legendás királyhoz kötötték Lényege: - a kiváltságos osztály tagjai azonos nagyságú földdel rendelkezzenek- étkezésük közösen történjék- gyermekeik egységes állami nevelésben részesüljenek Spárta ettol kezdve a hagyományosan ismert "katonai rendorállam" arculatát mutatta, ahol a nevelés legfobb célja az állandó harci készenlétre való felkészítés volt

Slide 16: 

Plutarkhosz írja a "Párhuzamos életrajzok"-ban: "Senki sem tehette, amihez egyénileg kedve volt, hanem mintha a város egyetlen katonai tábor lenne, elore megszabott kötelességeket kellett mindenkinek elvégeznie a köz érdekében. A spártaiak általában úgy gondolták, hogy senki sem él önmagának, hanem a polisznak."

Slide 17: 

„Apothati” – életképtelennek minosített csecsenok kirakása a Taigetoszra Agogi – a fiúk nevelésének rendsszere, ami 7 éves korukban kezdodik

Slide 18: 

A kiképzés 20 éves korig tart – akkor hadkötelezettség Syssithia – tagság (társaság, ahová a tagok szavazatai alapján lehetett bekerülni, együtt éltek és étkeztek, ha valakit nem fogadtak be, késobb nem lehetett teljes jogú spártai) – közben meg kellett nosülni, de nem élhetett a családjával 30 éves korban kapott állami földet: klérosz, ez biztosította az egyenloséget A teljes jogú spártai nem végezhetett termelomunkát – a földeket a helóták muvelték, az iparcikkeket a perioikoszok készítették

A peloponnészoszi háború : 

A peloponnészoszi háború Athén számára kedvezoen indult. A flotta által behurcolt pestis véget vet a sikereknek, és 429-ben Periklész is meghal a járványban. „Az elefánt és a bálna küzdelme” 421-ben békét kötnek 50 évre, de 3 év múlva ismét fellángol a harc, és átterjed az Égei-tenger szigetvilágára, Szicíliára is. Spárta szövetséget köt a perzsákkal, így i.e. 404-ben Athén kénytelen megadni magát, ezzel elveszti a tengeri és a kereskedelmi hatalmát.

Slide 21: 

Ekkor Spárta lesz a görögök vezeto állama, De engedélyezik a klérosz eladását, így egyesek meggazdagodnak, míg mások elszegényednek – ez véget vet az egyenloségre alapozott klasszikus spártai államszervezetnek. Ezután a vezeto görög állam Thébai lesz. A görög városállamok ereje elfogy az egymás elleni harcban, így könnyu céltáblái lesznek az idegen hódítóknak.

Slide 22: 

A kis- és középbirtokos parasztok helyzete romlik, ismét létrejön egy gazdag, de kisszámú nagybirtokos réteg, és jelentosen megno a földtelenek száma. Az iparban tönkrement kézmuvesek a városi szegénység sorába süllyednek. Két csoport kerül egymással szembe: nagyüzem tulajdonosok, nagybirtokosok, kereskedok és pénzváltók ? városi szegénység, földnélküli parasztok, együttlakók, rabszolgák. A válságból egyetlen kiút van, a hódítás. Új keleti területek elfoglalásával új nyersanyaglelohelyek és piacok jöhetnek létre. Az anyaország államai már nem képesek a görögök egyesítésére

Slide 23: 

Ezért a görög nép a Makedón királyban, II. Philipposzban bízik. II. Philipposz új típusú sereget hoz létre, ez a falanx (6×6 méteres, lándzsával felszerelt nehézfegyverzetu gyalogság, az oldalakon gyorsan mozgó lovassággal). Philipposz célja Görögország leigázása és Perzsia meghódítása. A görög nép megoszlik, a demokrácia ellenségei támogatják Philipposz tervét, a demokrácia hívei ellenzik. I.e. 338-ban Philipposz legyozi a görögöket a khairóneiai csatában. I.e. 335-ben Perzsia meghódítására készülve meghal, útóda fia, Nagy Sándor

Slide 24: 

A phalanx